2010. december 7., kedd

Az a fekete folt - Ajánló


Mikszáth Kálmán (1847-1910), a palócföldi Szklabonyán született, Nógrád megyében. Az író többnyire a vidéki élete miatt ír a falusi történéseiről, és ezeket egy mindent tudó mesemondóként meséli el a regényben.
Ez a novella a „Tót Atyafiak” című novellás kötetből származik, ez pedig „Az a fekete folt”. A novella egy a herceg földjén dolgozó emberről szól, aki nem más, mint Olej Tamás, a brezinai bacsa. A regény végigkíséri Olej Tamás kezdetben nyugodt életét, hogy miként él egy pásztoremberként, aki minden egyes birkáját névről ismeri. Olej a nép szemében egy könyörtelen ember, aki még a saját felesége temetésén se sírt, azonban az érzéseit megtudhatjuk bővebben a regényből. Mint már írtam az élete csak kezdetben volt nyugodt, még pedig addig, amíg egy váratlan vendég fel nem tűnt. A vendég egy pimasz fiatal, aki nem más, mint a herceg Talári Pál. A helyzet bonyolódik, mikor a herceg el akarja magával vinni Anikát, Olej Tamás lányát. Ez után végigkísérhetjük Olej szenvedését és küzdelmét, hogy, min megy keresztül, mikor a lányán és a birkáin civódik.
Összességében nekem ez a kedvenc novellám, nem csak a Tót Atyafiakból, de magától Mikszáthtól is. Megtanulhatjuk belőle, hogy egy egyszerű falusi embernek is, milyen mély érzelmei lehetnek.

Ajánló

Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán. Szülőföldjének sajátos színeit, hangulatait, tájait élete végéig őrizte és kevés írónál játszott olyan fontos szerepet a szülőhely, mint nála. Írói pályáját elbeszélésekkel kezdte és írásai ekkor még Jókai romantikájának hatását érzékeltették. Mikszáth számára az első sikert, az írói elismerést a Tót atyafiak és A jó palócok című két novelláskötete hozta meg 1881-82-ben. Az a fekete folt című novellája A Tót atyafiak kötetben jelent meg.
A történet főhőse Olej Tamás, a brezinai bacsa, kinek élete legfőbb értékei a juhai, méghozzá olyannyira, hogy szinte egytől egyig ismeri a történetüket. A bacsát a falubeliek az „erdők vadállatja” néven emlegetik és érzéketlen, szívtelen embernek tartják, mert még csak egy könnycsepp sem gördült le az arcán a felesége temetésén, pedig Tamás még 16 év után is felesége hangját hallja a szélben. A történet folytatásában megtudhatjuk, hogy Olej valójában egy érző, szenvedő ember, aki mást mutat magából a külvilágnak, mint ami a valóság. A főhősnek van egy lánya is a nyáján kívül, Anika, akit nem szeretett jobban, mint a kedvenc bárányait. A bacsa életében a bonyodalom ott kezdődik, mikor a Taláry herceg, kit tisztel és akire felnéz, el akarja csábítani Anikát. A herceg annyira elszánt, hogy felajánlja Tamásnak a breznai aklot a lányáért cserébe. Olejt gyötörni kezdi a bűntudat a történtek után és nem tud szembenézni a saját lelkiismeretével, így, hogy saját magát bűntesse, megfosztja magát az akoltól, mely a történet tragédiájává válik. Végezetül csak egy nagy fekete folt marad a breznai akol helyén, ami egyben egy szégyenfolt is Olej lelkén, mely soha tűnik el.
Mikszáth Kálmánnak e híres novelláját mindenképpen csak ajánlani tudom, mert ez egy olyan hétköznapi, emberi és valósághűen megírt történet, amely sokakat elgondolkodtathat, de mégis az egész kicsit meseszerű, ezért több korosztály számára is olvasható és könnyen értelmezhető.

2010. december 6., hétfő

Novella ajánlás

Az idei olvasás világnapja alkalmából a XIX. századi iróink műveit ajánlja könyvesboltunk olvasásra. Ezúton szeretnénk felhívni figyelmüket Mikszáth Kálmán novelláira.
Mikszáth Kálmán 1847-ben a Nógrád megyei Szklabonyán született, palócföldön. Jogi és újságírói munkákat végzett, később elismert író lett. Több regényéről is hallhattunk már, mint például Szent Péter esernyője, A beszélő köntös, A két koldusdiák valamint a Beszterce ostroma. Idén a Tót atyafiak című novellás kötetéből szeretnénk ajánlani Az a fekete folt című művét.
A történet főhőse Olej Tamás, a brezinai bacsa. A mű elején megismerjük Tamást, aki kifelé mást mutat az embereknek, mint amilyen valójában belül. Legalábbis a faluban igen rossz véleménnyel vannak róla. A valóságban pedig korántsem rideg és érzéketlen. Megtudhatjuk róla, hogy bárányai majdnem mindennél fontosabbak számára. Azért, hogy ne legyen minden olyan egyszerű Tamás életében, választás elé kerül. A herceg, Taláry Pál beleszeret a bacsa 16 éves lányába Anikába, ezzel pedig különös befejezésre kerül sor a műben. Tamásnak választania kell a brezinai akol összes birkája, valamint a lánya között. A megoldás nagyon meglepő és elgondolkodtató, felveti bennünk az erkölcsiség kérdését.
Ha kíváncsi Tamás döntésére, akkor válassza a Tót atyafiak című kötetet. Hisz tudjuk, mi is kerülhetünk bizony olyan helyzetbe, aminek végén rossz döntésünkre talán örökre megmaradó fekete folt nyom bélyeget.

2010. december 5., vasárnap

Könyvajánló

Mikszáth Kálmán : Az a fekete folt

Mikszáth Kálmán 1847-ben született Szklabonyán, Nógrád megyében. Általa betekintést nyerhetünk a falusiak életébe, Mikszáth novellájában a parasztok főhőssé nőnek. Az a fekete folt című novellája a Tót atyafiak című kötetében jelent meg. Az író ebben a kötetben talált rá igazi, hamisítatlan hangjára.
A történet főhőse Olej Tamás, a brezinai bacsa. A mű elején megismerhetjük Tamás életét, valamint azt is, hogy korántsem olyan rideg és érzéketlen, mint ahogy a faluban gondolják róla. Békés élete azonban fenekestül felfordul, amikor a herceg szemet vet Tamás 16 éves lányára, Anikára. A herceg felajánlja Tamásnak az egész aklot, cserébe lányáért, de Tamás nem tud végül mit kezdeni a lelkét mardosó bűntudattal, és bánatában felgyújtja az aklot.
A történet alatt megismerjük Olej Tamás gondolkodását. Azt a leli gyötrődést, amin keresztülmegy. Érdekes élmény volt megismerni a bacsa lelkében lejátszódó háborút. Mikszáth tökéletes biztonsággal vezeti az olvasót egy mélységes mély szakadék fölé. Látjuk a mélységet, de mégis biztonságban érezzük magunkat.

A didergő király


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, ki Nekeresd ország örökké didergő, nagyszakállú ura volt. Nevenincs királynak egy bánata volt csak, mindig fázott keze, lába. Kihirdette hát országában, hogy, aki megoldást talál borzalmas problémájára, annak odaadja fele királyságát.
A hír hallatára nagy csődület lett a király birodalmában, százegy futár, százkét fele futott, hogy gyógyírt találjanak a király bajára. Jött is ám ezer bölcs, kik ezer és egy tanácsot adtak, de mindhiába, s királyunkat még mindig, majd megette az Isten hidege.
Elküldte hát a bölcseket, s rögtön hívatta is bizalmas udvari bolondját. Jött is az rögvest, vetette a bukfenceket, csörgött a bolond aranykolompos sipkája. A király azonban nem díjazta hű bolondja játékosságát és mérgesen rámordult, hogy adjon neki inkább tanácsot, hogy miként szabadulhatna meg didergésétől. A komédiás azt tanácsolta királyának, hogy gyújtson be hatalmas kandallójába, s attól felmelegszik majd. Így is tett a király, és rögtön utasította udvari fűtőjét, hogy pakolja meg cédrussal azt a kandallót, hadd lobogjon a máglya. Lobogott is az, de Nevenincs király egyre csak didergett. Neki is látott kivágatni az erdőket, a gyümölcsösöket, s minden éghető dolgot a tűzre hánytak, de mind hasztalanul.
Egyszer csak nyílik a király ajtaja és egy kislányka csoszog be rajta. A kislány szemébe könnycsepp csillogott és ártatlan hangján kérdőre vonta a fagyos szívű uralkodót, hogy miért szedi el a tetőt a családja feje felől, hisz beesik a hó, s még a babája frissen mosott ruhája is elázik. A didergő nagyúr szíve, mint a jég mikor olvad, elkezdett felengedni. Megígérte neki, hogy a babája nem marad ruha nélkül, sőt drága ruhákban fog pompázni.
 A kisleány rácsodálkozott a felség kedvességére, és örömében nevetésbe és ugrálásba kezdett. Az úr szívét, a kislány öröme láttára olyan melegség öntötte el, hogy kinyitotta az összes ablakot és kikurjantotta rajta, hogy tóduljon be az egész város a palotába, mivel olyan meleg van ott, hogy kevés az egymagának.
A város lakói nyomban betódultak a meleg palotába, csak úgy nyüzsgött mindenki, mint a hullámzó tenger. A király ráparancsolt a szakácsaira, hogy rögvest terítsék meg az asztalokat és süssenek ökröt és csapoljanak hordót. Nevenincs királynak, még sose volt ilyen melege, mint most…

Ajánló

Mikszáth Kálmán (1847-1910). Jókai mellett a legolvasottabb magyar író volt. Jogi munkát folytatott, ezt követően újságírással megpróbálkozott. Ellenzéki cikkeiről vált híressé. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak. 1881-ben megjelenik a „Tót atyafiak” című elbeszéléskötete, majd 1882-ben „A jó palócok”. Ez a két kötet hozza meg számára a hírnevet, írói és anyagi elismerést.
Az a fekete folt: A novellában Olej Tamás, a brezinai bacsa történetét ismerhetjük meg. A mű elején Tamás boldog, elégedett saját életével. Harmonikus jellemét egy pillanat alatt felkavarja a herceg megjelenése. Innentől kezdődik Tamás szenvedése, amelyre csak egy kiutat talál. Ez a kiút sajnos nem lehet más, minthogy fel kell áldoznia a legfontosabb dolgokat az életében. Az utolsó sorok elolvasása után (amelyek egyben magyarázatot adnak a különös címnek) az olvasók megérthetik, hogy hogyan is kerülhet ez a történet a valóság és a mese határára.
Személy szerint azt kedveltem benne a legjobban, hogy Tamás mennyire ellentétes azzal a kialakított képpel, amit a többi falusi elképzelt róla.

[ U.i. Utólag is Boldog névnapot a tanárnőnek!!! :) ]

2010. december 1., szerda

Negyedik feladat

Hannibal, Törpilla, Zita: 1

Szomorú vagyok, mert akik megcsinálták a feladatot, ők sem teljesítettek fényesen. Úgyhogy maradunk az epika alapjainál, a történetmesélésnél. Még mindig...

Téma: Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt című novellájának tartalom ismertetése ajánlás célzattal

Műfaj: ajánlás

Terjedelem:10-15 sor

Stílus:klasszikus szépirodalmi

Hangnem: figyelemfelkeltő, összegző

Határidő: vasárnap éjfél

Iránymutatás: A novellát elemeztük, ismeritek. Úgy írjátok meg a szöveget, mintha könyvajánló lenne, előtte nézzetek meg pár példát a témában! Ne részletes tartalom legyen, hanem összefoglalás, igényes formában, azzal a célzattal, hogy az olvasóban kedv ébredjen a novella elolvasására! Legyen kerek egész az ajánló; bevezetés: pár mondat a szerzőről, kötetről, magáról a novelláról; tárgyalás: a tartalom összegzése; végül pedig pozitív, személyes vélemény a műről, az olvasási szándék megerősítése.