2011. április 6., szerda

Az iskola kötelező! De meddig?

Túlképzettek vs. analfabéták

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben 18-ról 15 évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát – hozta nyílvánosságra a március elején közzétett Széll Kálmán terv. A terv szerint a 15. életévüket betöltött diákoknak fel kell kínálni a lehetőséget: akarják folytatni az iskolát vagy munkába állnak. A dokumentumból viszont hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, szakiskolák és szakközépiskolák között.
Magyarországon egyedülálló a 18 éves korig tartó korhatár, egész Európában csupán három másik olyan ország van, ahol a 18. életév betöltéséig kötelező iskolába járni. A különbség azonban az, hogy míg hazánkban a képzés 18 éves korig teljes idejű, addig a többi országban a 16–18 éves kor közötti diákok részidős képzésben tanulnak.
Ráadásul a hazai jogszabályok szerint a tankötelezettség nem ér véget a 18. év betöltésével, hanem annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betöltötte a 18. életévét. Megszűnhet korábban a tankötelesség abban az esetben, ha a tanuló a 16. életévét betöltötte és rendelkezik érettségivel vagy államilag elismert szakképesítéssel. Illetve abban az esetben, ha a tanuló házassága révén nagykorúvá vált vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik.
A törvényváltoztatás tulajdonképpen azokat a diákokat érinti, akik nehezebben haladnak a tanórákon, azokat a diákoknak, akik nem akarnak tanulni és a pedagógu
soknak, akiknek gyakran nehezükre esik egy-egy dákot „átrugdosni” az iskolán, és 18 éves korukig csak „húzzák” az időt. Természetesen, ha egy diák le szeretné zárni középfokú tanulmányait, akkor nem fogja elhagyni az iskolát, de sajnos a tankötelesség szigorú magasságától eltekintve az eredményeink nem javultak.
A 18 éves korig tartó kötelező iskolába járás mellett és ellen is számos érvet lehetne felhozni. Mellette szól, hogy több esélyt ad a fiataloknak megszerezni a szükséges tudást, és így a szülők is tovább szem előtt tarthatják gyermekeiket. A középiskola elvégzésével felsőoktatásbanhelyezkedhetnek el, diplomát szerezve pedig egy „jobb” állásban reménykedhetnek. De a legtöbbször még ez sem elég.
A dokumentum szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran megfelelő tudás nélkül bocsátják el a tanulókat, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Az államadósság növekedésének egyik lehetséges okaként a tervezet azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik. A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek és főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzése szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban – áll a dokumentumban.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete az Országgyűlés alkotmány-bizottságához fordulnak kérésükkel. A szervezet - több tömörülés álláspontját tolmácsolva - közleményében kifejtette: a 18 éves korig tartó előkészítőtankötelezettség fenntartásáért a szülők a pedagógustársadalom együttműködésére is számítanak.
A törvénymódosítás ellen szól, hogy a 15 éves gyerekek még túl fiatalok ehhez a döntéshez.
Hányszor kérdezik meg tőlünk így az érettségi előtt, hogy mi szeretnél lenni, mik a terveid a jövőre nézve stb., stb. Bevallom, nekem fogalmam sincs arról, hogy mi akarok lenni, csak elképzeléseim vannak arról, hogy esetleg mivel akarok foglalkozni, de még ebben sem vagyok teljesen biztos. Hogyan tudná ezt a kérdést megválaszolni egy 15 éves gyerek?
Első gondolatra talán nagyon csábító ez a lehetőség, különösen olyan gyerekek számára, akiknek a tanulás csupán felesleges időpocsékolás, akik nem nagyon szeretnek iskolába járni, hiszen ezzel a döntéssel is egy kicsit több függetlenséget szerezhetnek maguknak. De ki alkalmazna egy 15 éves gyereket a tudás és gyakorlat teljes hiányával? A diákok hamar rájöhet, hogy ez az élet mégsem olyan egyszerű, ahogy ők gondolták és még az is lehet, hogy visszakönyörögnék magukat az iskolapadba.
Persze annak a diáknak, aki letesz egy szakmát és majd csak utána áll munkába, annak
legalább van egy szakma a kezében. Talán el tud helyezkedni valahol. De lehet, hogy még ez sem elég a boldoguláshoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése