Megfér-e egy helyen a biztonság és a kultúra?

,, Még csak 15 éves vagy! Mégis mit vársz tőlem kislányom? Vajon elengedlek ebben a mai világban szórakozni? Szó sem lehet róla˝ - Hangzik a válasz az anyuka szájából. Talán mindenki számára ismert volt ez a mondat.
Sokak szerint mára már a fiatalok kultúrált és biztonságos szórakozása megoldott probléma Magyarországon.
Én nagyon is ellenkeznék ezzel a véleménnyel. Élő példa a januári West-Balkán nevezetű szórakozóhelyen történt tragédia. Három fiatal lánynak kellett meghalnia a szervezők hibájából, akik nem gondoskodtak megfelelően a biztonságról. Én biztosan nem engedném el a gyermekemet olyan szórakozóhelyre, ahol az életük veszélybe kerülhet. Persze, az is gond, hogy a szülők nem tudnak hol tájékozódni, ha ilyen kérdések merülnének fel bennük. A clubok honlapjai ugyanis nem teszik közzé azt, hogy egy este alatt hány biztonsági ellenőr lesz majd szolgálatban. Általában mindenki név alapján ismeri ezeket a helyeket. Persze sajnos sokszor esünk abba a hibába, hogy a hírnévnek köszönhetően az ismert clubokat biztonsággal és kultúrával párosítjuk.
Szerintem a biztonságot és a kultúrát szét kell sajnos választanunk. Kevés olyan hely van, amelyről elmondható egyszerre mindkét pozitívum. A kultúrált helyből azért van néhány, de tudni kell róluk, hogy igen drágák. Sajnos olyan világban élünk, ahol pénzre van szükség egy jó kis esti kikapcsolódáshoz. De ha már megvan a színvonalas hely, akkor még közel sem biztos, hogy épségben hazaérkezünk. Nem csak olyan biztonságra kell gondolni, ami a
West-Balkánban nem volt meg, hanem a drogokra is. Rengeteg helyről terjed pletyka, hogy a fiatalok italába drogot csempésznek, majd a kábítószer hatása alá került, főleg lányokat megerőszakolják. De találkozhatunk pusztán olyan helyzetekkel is, hogy az embert kirabolják. És végül a legfontosabb, ami nem megoldott gond, az a mindenki számára biztosított biztonságos hazajutás. Ugyanis az éjszakai busz, illetve vonat járatok teljesen mértékben veszélyesnek nyilváníthatóak. A rablók vagy gyilkosok ellen még a buszvezetők, vagy a kalauzok sem tudnak védekezni.
Persze most ezzel a rémisztő valósággal senkit sem akarok elrettenteni a bulizástól. Szórakozni, táncolni, énekelni és kikapcsolódni igen is kell! Legjobb tanácsom az, hogy mindenki nagyobb társasággal érkezzen a szórakozóhelyre és a lányok ne legyenek lengén öltözve, így már is csökkenthetjük a bajba keveredés esélyét.
Régen is jártak az emberek nagyobb összejövetelekbe, ahol szintén ittak alkoholt, de valahogy mégis másképpen. Tudtak mértéket tartani, valamint tiszteletet tanúsítani más, akár idegen emberekkel szemben is. Itt olyan esetet hoznék fel példaként, amikor egy idegen férfi táncol egy nővel ismeretség nélkül, és testileg erőszakosan érintkezik vele, magyarán fogdossa. Ha szüleinket megkérdezzük azelőtt nem voltak ilyen esetek. Sokat változtak a bulik, véleményem szerint eléggé elvadultak.
Meglátásom az, hogy csak rosszabbodni fog a helyzet, éppen ezért mindenki nagyon vigyázzon magára, valamint jól válogassa meg a szórakozóhelyet és a társaságot, akikkel kikapcsolódni szeretne a szürke hétköznapokból. Ja, és nem árt beszerezni egy gázsprayt a hazafelé útra.
Garancia arra, hogy épp bőrrel megússzuk a dolgot az, ha házibulit választunk.

Szórakozás?!

Ma Magyarországon a fiatalok kulturált és biztonságos szórakozása megoldott. Habár a West-Balkánban történt tragéia óta valamelyest javult a helyzet, ez a probléma továbbra sincs orvosolva. Szerintem napjainkban sok szülőt és szórakozni vágyó fiatalt aggaszt a tény, hogy kulturált, biztonságos szórakozáshoz kisebb vagyon kell. Elég csak megnéznünk a jobb szórakozóhelyek árait. Van olyan, ahol egy üveg ásványvízért akár 600 Ft-ot is elkérnek. Ezek után sok fiatal meggondolja, hogy megéri-e szórakozni menni. Esetleg keresnek olcsóbb helyet, ahol azonban a biztonság hagy némi kívánnivalót maga után. Habár a kulturáltabb - és nem mellesleg drágább - szórakozóhelyeken jobban ügyelnek a biztonságra, a kisebb és mondjuk külvárosi szórakozóhelyeken a biztonságos bulizás kérdése ugyanúgy megoldatlan.
Számos tragédia történt már Magyarországon. A legaktuálisabb a West-Balkánban történt baleset. Három fiatal lány fizetett súlyos árat a szervezők gondatlansága, pénzéhsége. Míg szüleink idejében a szórakozás tényleg arról szólt, hogy minőségi szolgáltatást kapjanak relatíve kevés pénzért, ma ez teljesen a visszájára fordult. Tömegnyomor, party-drogok, töménytelen mennyiségű alkohol, nagy valószínűséggel ez vár a ma szórakozni vágyó fiatalokra és felnőttekre egyaránt. Vegyünk egy másik példát. Marian Cozma, a veszprémi kézilabdacsapat tagja néhány barátjával együtt elment ünnepelni egy kocsmába. A hírek szerint senkinek nem ártottak, nem inzultálták a vendégeket, az este mégis a 26 éves sportoló életébe került. Talán rosszkor volt rossz helyen, vagy csak egyszerűen nem volt szimpatikus valakinek. Vajon mi a garancia, hogy velünk, gyerekeinkkel nem történnek meg ezekhez hasonló tragédiák? Napjainkban sok szülő úgy gondolja, inkább több pénzt áldoz gyereke szórakozására, minthogy az éjszakai híradóból értesüljön gyermeke haláláról. Az anyagi oldal rengeteg problémát vet fel. Ott vannak a RAVE bulik, a nagyrészt illegális szervezésű helyek, többnyire szokatlan helyeken, például elhagyatott gyárépületben, szerelőcsarnokban, vagy akár a szabad ég alatt rendezett rendezvények, amik valószínűleg olcsóbbak, mint a hivatalos party-k, de sokkal veszélyesebbek. A másik nagy probléma a fiatalok mérték nélküli alkoholfogyasztása. Ittas vezetés, balesetek, alkoholmérgezés, egy éjszaka a detoxon és még sorolhatnám a kellemesebbnél kellemesebb következményeket, de úgy gondolom felesleges. Jómagam próbálok odafigyelni arra, hogy milyen helyre megyek el szórakozni, mi az ami még belefér, és arra, hogy hol a határ. A különböző zenei stílusok kedvelőinek eltérő lehetőségei vannak arra, hogy kieresszék a fáradt gőzt.
Sajnos sok fiatal úgy gondolja, hogy ha nem tudnak eljárni szórakozni, nincs rá pénzük, akkor kirekeszti őket a társaság, amibe tartoznak, ha nem bírják az alkoholt már puhányok, ha nem próbálnak ki drogokat, nem is "igazi emberek". Számomra hajmeresztő a tény, hogy a fiatalok többségének a szórakozás kimerül abban, hogy elfogyasszanak annyi alkoholt, amennyit bírnak, és minnél több skalpot szerezzenek. És úgy gondolom, ez a helyzet csak rosszabbodni fog.

Gyilkosok és áldozatok...

"Nem a rendszer, a társadalom az oka. A pénz. Erről van szó. Minél finomabb valami, annál több pénzért lehet hozzájutni, s a szíve mélyén mindenki ínyenc. Vagy ellenáll, vagy nem. A probléma csakis akkor oldódik meg, ha megvalósul egy emberek nélküli társadalom. Ugyanis, ahol csak két ember is van, az egyik biztos kalmárkodni kezd." /Vavyan Fable/

2011.01.16 Három fiatal lányt tapostak halálra egy budapesti szórakozóhelyen. Mikor este elindultak otthonról a szüleik teljes nyugalommal hajtották álomra a fejüket, mondván a lányaik csak bulizni mentek. Minden fiatal jár bulizni. Hétvégenként több ezer fiatal szállja meg a szórakozóhelyeket a 13 évestől a 30 évesig. A legtöbbjük nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt. Egy 20-30 éves embernek senki nem tiltja ezt meg, hiszen már nagykorú, vehet alkoholt és cigarettát is. Egy 13-16 éves gyereknek nem szabadna se alkoholt se cigarettát adni, de olyan helyre se szabadna engedni, ahol ilyesfajta „kísértésnek” ki van téve. Ha már a szülők nem figyelnek oda a gyermekeikre,vagy mert azt hiszik, hogy olyan világban élünk mikor még ők voltak fiatalok, vagy (ami rosszabb) hogy nem figyelnek oda rájuk. Ilyenkor kellene, hogy életbe lépjen az, hogy mielőtt egy szórakozóhelyre belépnek elkérjék a személyi igazolványukat és ha nem múltak el 18 évesek akkor nem szabadna beengedni őket. Ha egy kocsmáról beszélünk, ott általában nem szoktak az ajtónál személyit kérni, viszont mikor a fiatal kikér egy korsó sört, vagy valami töményet akkor meg kellene érdeklődni a korát. Vagy beszélhetünk itt arról is, hogy ha egy fiatal kint mászkál éjszaka az utcán akkor a rendőrök a legtöbb esetben egy szó nélkül elmennek mellette. Nagyon kevés esetben állítják meg és igazoltatják. A pénz és a konfliktusok elkerülése, a kényelem a legfontosabb. Inkább vállalják a felelősséget, a rizikót az emberek, hogy ha ellenőrzés lesz akkor megbüntethetik őket, vagy ne adj isten, valaki miatta kerül a detoxikálóba tizenvalahány évesen. A pénz az úr a szórakozóhelyeken (is) és nem mások biztonsága, testi épsége. Számomra felfoghatatlan az, (gondolok itt a West Balcán nevű szórakozóhelyen történt incidensre) hogy valaki képes pár millió forintért embereket megölni, vagy akár életveszélyes helyzetekbe sodorni. Akár beszélünk itt az alkoholról, a drogokról, vagy arról hogy több pénz reményében képes beengedni több száz embert, köztük gyerekeket is egy olyan helyre ahol negyed annyi férőhely van. Úgy gondolom, hogy egy szülő nem tilthatja meg a gyerekének azt, hogy elmenjen bulizni, mert ha a gyereknek olyan természete van megszökik, hazudik csak azért, hogy a barátaival együtt a nagyok közé tartozzon. Egy szülő a konfliktus elkerülése végett inkább enged. Szerintem nem kellene. Egy ilyen éjszaka egy ilyen világ nem gyereknek való hely. A biztonság a tragédia óta valamilyen szinten nőtt. Gusztustalannak tartom, hogy három embernek kellett meghalnia azért, hogy elkezdjék ellenőrizni a szórakozóhelyeket.

Botrány a biztonságért

Napjainkban az egyik nagy kérdés a sok közül, hogy a fiatalok szórakozásának biztonsága vajon megoldott-e.

Valószínűleg mindenki hallott a tavaly ősszel történt West Balkáni balesetről, amelyben 3 fiatal lány meghalt és többen meg is sérültek. Ez többek között annak is volt köszönhető, hogy a megengedettnél 10x többen voltak az épületben és valami nagy pánikot keltett és az ijedt tömeg csak magával törődve elkezdett a kijárat felé futni. Egyetlen egy vészkijárat volt az egész szórakozóhelyen, ami igazából a bejárat volt. Ezek után az események után a legtöbb szórakozóhelyen biztonsági ellenőrzést tartottak, és nem egy helyen találtak szabálytalanságokat, mint például a vészkijárat eltorlaszolása, lejárt poroltókészülékek és még sorolhatnánk. Valóban egy ilyen „katasztrófának” kell történnie ahhoz, hogy észbe kapjon az ország, már csak ahhoz, hogy ellenőrizze a szórakozóhelyeket? Hát ezek szerint a válasz igen.

Az elmúlt hónapok folyamán azonban az ellenőrzéseknek köszönhetően a szórakozóhelyek biztosítása megnőtt, a megengedettnél több embert nem engednek be, és a megengedettnél alacsonyabb korú fiatalokat is elküldik. Viszont nem egy szórakozóhelyen látni azt, hogy ha egy fiatalkorú lánynak/fiúnak idősebb párja van, kérdés nélkül, a személyi adatok ellenőrzése nélkül beengedik őket. Ezzel még nem is lenne gond, de a mai fiataloknál nem ritka az alkohol mérték nélküli fogyasztása, és a pultosok rendszerint nem nagyon törődnek az ember testi épségével, csak azzal, hogy menjen a bolt. Persze nem szabad általánosítani, vannak olyan helyek, ahol mindig odafigyelnek az emberek testi épségére, és nem csak az alkalmazottak, de a vendégek is. Ilyen szórakozóhely például a Zöld Pardon. A kisebb helyeknek általában kisebb a vendégtábora, de a vendégek többnyire állandóak és a legtöbb ember már ismerik annyira egymást, hogy odafigyeljenek a másikra.

Zöld Pardon

Összességében tehát elmondható az, hogy a fiatalok szórakozása a West Balkáni incidens óta biztonságosabb lett, az emberek jobban odafigyelnek egymásra, és a szórakozóhelyek igyekeznek a biztonsági intézkedéseknek a legjobb tudásuk és lehetőségük szerint eleget tenni.

Szórakozási formák napjainkban

Ma Magyarországon a fiatalok kultúrált és biztonságos szórakozása megoldott. Napjainkban ezzel az állítással az emberek többsége nem igazán ért egyet és velük egyet én sem, ugyanis a fiatalok bulizási szokásai igencsak megváltoztak az utóbbi évtizedben. Régebben, még szüleink, nagyszüleink idejében a szórakozás sokkal visszafogottabb formája volt népszerű. Annakidején suli után a tinédzserek beültek egy kellemes kávézóba vagy teaházba és órákon keresztül beszélgettek jó zenék mellett esetleg egy traubi vagy meggy márka kíséretében. Hétvégenként általában mindenki moziba, színházba, kiállításra ment vagy csak kint biciklizett a barátaival a jó levegőn, esetleg kirándultak az osztálytársakkal, közeli ismerősökkel. Régebben a gimnazisták ugyanannyi időt töltöttek el szórakozással, mint ma, csak azzal a különbséggel, hogy időben elaludtak, és reggel fel tudtak ébredni. Ellenben ma úgy áll a dolog, hogy egy diszkóban éjfél körül kezdenek megmozdulni a fiatalok, hajnalig mulatnak és másnap délig alszanak. Sajnos a fiatalabb korosztály már szinte csak ezt a szórakozási formát ismeri, amivel alapjáraton nem is lenne semmi gond, csakhogy a bulikat sokan már el sem tudják képzelni töménytelen mennyiségű alkohol, drog és más tudatmódosító szerek használata nélkül. Éjjel elmennek egy neves szórakozóhelyre, általában diszkóba, ahol ájulásig isszák magukat és rosszabb esetben reggel fogalmuk sincs arról, hogy hol ébrednek. A mai tizenévesek már nem ismerik mi az, hogy ha két egymáshoz közel álló ember kimegy a közeli parkba egy nagy sétára, vagy megnéznek egy érdekes képgalériát, netán színdarabot egy szabad délutánon. Az utóbbi években már moziba sem járnak az emberek mióta betört a piacra az internet hozzáférés, a DVD író, na és persze a házimozi rendszer. De ha már a filmnézésről van szó, a kamaszok számára már nem létezik más a horror filmen, akción és más agyromboló animációs agyamentségeken kívül. A XXI. században a komolyabb ismeretterjesztő és hasznos filmek már csak néhány felnőtt számára érdekesek. A gyerekeket inkább már csak a haszontalan, sőt inkább káros számítógépes játékok és az internet világa köt le, míg a kicsit nagyobb korosztályt vagyis a serdülőkorban lévőket a féktelen és felelőtlen bulizás, alkohol –és drogfogyasztás, balhés társaságok és szexuális kalandok foglalkoztatnak. Persze vannak kivételek, bár ezeket a tiniket társaik általában kiközösítik és lenézik, aminek következménye sokszor az, hogy magukba fordulnak és félénkek lesznek. A kiskorúak már nem is ismerik az olvasás vagy a klasszikus zene adta élményeket, sőt inkább csak kinevetik azokat akik ebben örömüket lelik, pedig egy jó könyv egy pohár meleg tea vagy kávé kíséretében csodákat tehet az ember fáradt idegeivel.
Sajnos napjainkban a gyerekek figyelmetlen és meggondolatlan szórakozásai miatt egyre gyakrabban történnek diszkó balesetek és ennek következményeként tragédiák, mint például a 2011. január 15.-én a Nyugati téri West Balkán szórakozóhelyen kialakult káosz esetében is, ahol 3 fiatal lány is életét vesztette. A szerencsétlenség körülményei a mai napig nem tisztázódtak, de valószínűleg a pánikhelyzet kialakulásában nagy szerepet játszhatott a szeszes ital és kábítószer fogyasztás is. Ám ma egyre többször hallunk arról is, hogy buli után a fiatalok többen is ittas állapotban kocsiba ülnek és elindulnak hazafelé, aminek általában az lesz az eredménye, hogy soha nem érnek haza, mert karamboloznak illetve nekimennek egy oszlopnak vagy esetleg egy árokban kötnek ki az út szélén felborulva. Ilyenkor nem szeretnék azoknak a szülőknek a helyében lenni, akiket a baleset után felhívnak és fájdalmasan közlik velük, hogy a legféltettebb kincsük többé már nem fog hazatérni. Nem véletlen tehát, hogy ma legfőképp Magyarországon a szülők ennyire féltik gyerekeiket és minél inkább próbálják őket a bulizástól távol tartani, amit persze a kamaszok teljesen másképp élnek meg.
Így tehát nem véletlen, hogy a XXI. század egyik legfontosabb kérdése a fiatalok biztonságos szórakozásának lehetőségeivel kapcsolatos, hiszen a meggondolatlan bulizások már éppen elég áldozatokat követeltek.
Véleményem szerint a gyerekeket már kiskoruktól kezdve arra kellene tanítani, hogy minél többet sportoljanak, legyenek a jó levegőn és ebben leljék meg örömüket és ne azzal kössék le a felesleges energiáikat, hogy meggondolatlanul, mások befolyásolására olyan veszélyes bulikba járjanak, aminek könnyen rossz vége lehet. Úgy vélem, hogy nemcsak Magyarországon, de a világ más részein is igen csak sok problémát vet fel a fiatalok szórakoztatása, de szerintem ez a fajta probléma enyhíthető lenne, ha több olyan létesítményre költenék a pénzt, ami valóban hasznos az emberek és elsősorban fiatalok számára, mint például stadionok, sportcsarnokok, kalandparkok és valóban a kultúrával kapcsolatos épületek, vagyis kiállítások, galériák, koncerttermek finanszírozásával.
Szerintem fokozottabb ellenőrzéssel és odafigyeléssel a szórakozóhelyeken történő problémák is orvosolhatók lennének, mert amit a leginkább elhanyagolnak az ilyen bulik alkalmával az pedig a korhatárok betartása.
Összességében igencsak szomorúnak tartom azt, ami a kiskorúakkal történik az éjjeli kiruccanások alkalmával és úgy gondolom, hogy egy tizenéves embernek még nincs itt az ideje, hogy mások befolyásolása miatt és felelőtlenségből olyan maradandó károsodásokat szenvedjen, ami az egész további életét pokollá teheti vagy rosszabb esetben többé ne térhessen haza egy ártalmatlannak tűnő buliból.

Az iskola kötelező! De meddig?

Túlképzettek vs. analfabéták

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben 18-ról 15 évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát – hozta nyílvánosságra a március elején közzétett Széll Kálmán terv. A terv szerint a 15. életévüket betöltött diákoknak fel kell kínálni a lehetőséget: akarják folytatni az iskolát vagy munkába állnak. A dokumentumból viszont hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, szakiskolák és szakközépiskolák között.
Magyarországon egyedülálló a 18 éves korig tartó korhatár, egész Európában csupán három másik olyan ország van, ahol a 18. életév betöltéséig kötelező iskolába járni. A különbség azonban az, hogy míg hazánkban a képzés 18 éves korig teljes idejű, addig a többi országban a 16–18 éves kor közötti diákok részidős képzésben tanulnak.
Ráadásul a hazai jogszabályok szerint a tankötelezettség nem ér véget a 18. év betöltésével, hanem annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betöltötte a 18. életévét. Megszűnhet korábban a tankötelesség abban az esetben, ha a tanuló a 16. életévét betöltötte és rendelkezik érettségivel vagy államilag elismert szakképesítéssel. Illetve abban az esetben, ha a tanuló házassága révén nagykorúvá vált vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik.
A törvényváltoztatás tulajdonképpen azokat a diákokat érinti, akik nehezebben haladnak a tanórákon, azokat a diákoknak, akik nem akarnak tanulni és a pedagógusoknak, akiknek gyakran nehezükre esik egy-egy dákot „átrugdosni” az iskolán, és 18 éves korukig csak „húzzák” az időt. Természetesen, ha egy diák le szeretné zárni középfokú tanulmányait, akkor nem fogja elhagyni az iskolát, de sajnos a tankötelesség szigorú magasságától eltekintve az eredményeink nem javultak.
A 18 éves korig tartó kötelező iskolába járás mellett és ellen is számos érvet lehetne felhozni. Mellette szól, hogy több esélyt ad a fiataloknak megszerezni a szükséges tudást, és így a szülők is tovább szem előtt tarthatják gyermekeiket. A középiskola elvégzésével felsőoktatásbanhelyezkedhetnek el, diplomát szerezve pedig egy „jobb” állásban reménykedhetnek. De a legtöbbször még ez sem elég.
A dokumentum szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran megfelelő tudás nélkül bocsátják el a tanulókat, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Az államadósság növekedésének egyik lehetséges okaként a tervezet azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik. A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek és főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzése szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban – áll a dokumentumban.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete az Országgyűlés alkotmány-bizottságához fordulnak kérésükkel. A szervezet - több tömörülés álláspontját tolmácsolva - közleményében kifejtette: a 18 éves korig tartó előkészítőtankötelezettség fenntartásáért a szülők a pedagógustársadalom együttműködésére is számítanak.
A törvénymódosítás ellen szól, hogy a 15 éves gyerekek még túl fiatalok ehhez a döntéshez. Hányszor kérdezik meg tőlünk így az érettségi előtt, hogy mi szeretnél lenni, mik a terveid a jövőre nézve stb., stb. Bevallom, nekem fogalmam sincs arról, hogy mi akarok lenni, csak elképzeléseim vannak arról, hogy esetleg mivel akarok foglalkozni, de még ebben sem vagyok teljesen biztos. Hogyan tudná ezt a kérdést megválaszolni egy 15 éves gyerek?
Első gondolatra talán nagyon csábító ez a lehetőség, különösen olyan gyerekek számára, akiknek a tanulás csupán felesleges időpocsékolás, akik nem nagyon szeretnek iskolába járni, hiszen ezzel a döntéssel is egy kicsit több függetlenséget szerezhetnek maguknak. De ki alkalmazna egy 15 éves gyereket a tudás és gyakorlat teljes hiányával? A diákok hamar rájöhet, hogy ez az élet mégsem olyan egyszerű, ahogy ők gondolták és még az is lehet, hogy visszakönyörögnék magukat az iskolapadba.
Persze annak a diáknak, aki letesz egy szakmát és majd csak utána áll munkába, annak legalább van egy szakma a kezében. Talán el tud helyezkedni valahol. De lehet, hogy még ez sem elég a boldoguláshoz.