Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király Nekeresd ország határán. A királynak nagy volt a bánata, éjjel-nappal csak a hideg rázta. Nevenics királynak aranyos palástja és palotája sem hozta meg meleget, így hát hírbe adta, hogy aki rajta segít, azt bőkezűen megjutalmazza. Futásnak eredtek a hírnökök százfelé, hogy megleljék azt a bölcset, kinek tanácsa, Nekeresd ország uralkodójára végre enyhülést hoz. Termett is a palotába ezer nagy tudású egyén, ám milliónyi tanácsuk mit sem ért. Didergő királyunknak nem lett melege, köhintett, reszketett, teljesen elfehéredett. Hívatta hát udvari bolondját, remélve, hogy ő majd megoldja baját. Sietett is a bolond, csak úgy csörgött rajta a sok aranykolomp. Kérte a király oktalan komáját, hogy oldja meg az ő nagyon nagy problémáját. A bolond előkapta hát hatalmas eszét és tanácsolta, hogy gyújtsák be a meleget adó kemencét. Hamar megjelent az udvari fűtő mester, ki eltüzelte az összes éghető cédrus testet. Lobogott a tűz, égett a máglya, ám a királynak nem lett melege, és úgy érezte, hogy minden hiába. Bánatában kikiáltotta az erdő összes fájának kivágatását, hogy kandallója tovább onthassa a melegét és remélve az uralkodó didergésének csökkenését. Koppantak a fejszék, repültek a cserjék, míg végül leszedték a házak tetejét és vették el sok lakó feje fölül az otthon melegét. Várta-várta a király a hőséget, de az csak nem jött elébe, ám egyszer csak a palota ajtaja nyikorgó hangja csapta meg fülét és látta meg hirtelen egy kicsi lány könnyes szemét. Kérdőre vonta a király személyét, hogy ugyan miért szedette le a házuk tetejét, mert az eső most beesik és kedvenc babájának ruhája elázik. Nenevics király ígéretét tette a leánynak, hogy köntöséből új ruhát varrat az árva babának.
A lányka örömében nevetett, ugrált, tapsikolt, amitől az uralkodónak egyből melege volt. Összehívatta hát a népet és akinek enyhülés kellett, annak adott meleget és emellett ráparancsolt a kuktára, hogy terítsen asztalt és készítsen vacsorát népének, mert boldog volt, és így, jó a vége a mesének.
A határán? Hírbe adta? Uralkodójára hoz enyhülést? Termett a palotába? Éghető cédrus testet? Kikiáltotta az erdő kivágását? A kemence és a kandalló sem ugyanaz... Didergésének csökkenését? A hőség nem jöhet senki "elébe". Kérdőre vonni a király személyét? Az időegyeztetés sem stimmel az utolsó bekezdésben több helyen.
VálaszTörlésEzek főleg nyelvhelyességi hibák, de súlyosak.