Különös ez a világ...de ez az évszak is. Megint vénasszonyok nyara, csak most mintha Őkegyelme nem akarna elmúlni. November van, már javában az őszben járunk mikor is a nyár kiélvezi utolsó időszakát. Az évszakhoz megfelelően változnak a falevelek. Némelyik piros, sárgás vagy éppen bordó. De van olyan fánk is aki már kopaszan várja a hideget. Várhatja....várja csak. A nap akárcsak egy augusztusi délutánon, úgy melegíti a talajt. Nem akarja az elmúlást...Még a kis szúnyog és a légy is örül ennek a jó időnek. A kis énekes madaraink se szeretnék, hogy jöjjön az esős ősz, inkább továbbra is énekelnek nekünk. Sőt mindezidáig reggelente ők ébresztenek vékony kis hangjukkal, akár csak nyáron. Nem úgy, mint a lassan hazánkba visszköltöző betolakodók. Kik is ők???? Hát a varjak, akik hangos károgásukkal elrontanak mindent. Sajnos jönnek, költöznek betelepednek...Reggelente csak annyit látok az állomásra menet, hogy csúnya nagy csőrukben viszik a zsákmányt, a diót. Ezenfelül az ég is borús, itt van a depis időszak megint.Talán itt az ideje, hogy 2 és fél hónap után búcsút vegyünk Asszonykáintól és várjuk a meleg nyarat. Reméljük jövőre is visszaköltöznek hazánkba a Vénasszonyok.
Sok a három pont, sok a szóismétlés. A központozás és a nagy kezdőbetűk használata nincs rendben, az egyéni stílusra való törekvés viszont helyes. Kár, hogy csak félig sikerült.
VálaszTörlésAz elütések arra utalnak, hogy át sem olvastad a szöveget feltöltés előtt.